Segédanyag

ELEKTRONIKUS KÉZIRATOK, ELEKTRONIKUS KÉPEK LEADÁSA

Elektronikus kéziratokat szövegszerkesztőkben készítenek (pl.: Microsoft Word). A nyomdai előkészítéshez kérjük, hogy tartsa be a következő kéréseket.

SZÖVEGEK:

– Leadás formátuma: RTF vagy DOC kiterjesztésű szöveges dokumentum, mely kizárólag szöveget tartalmazhat.

– A szöveghez tartozó képeket, bonyolultabb táblázatokat és ábrákat mentse el külön fájlban, melynek neve tartalmazza az ahhoz tartozó szövegfájl nevét.

– Az elektronikus dokumentumokat floppylemezen, CD-n és e-mail-ben is fogadjuk. A lemezeket merev műanyag tokban küldjék be, hogy ne érje őket káros hatás. Az e-mail mérete maximum 5 Mb lehet.

– Néhány egyszerűbb táblázat tartalma leegyszerűsíthető szöveggé. Ezzel helyet is megtakarít.

– Megengedett formázások: dőlt, félkövér, félkövér dőlt, felső index, alsó index, aláhúzott, áthúzott.

– Nem szabad egy cikknek tele lennie formázásokkal, mert az olvasó szeme elfáradna.

– Sok-sok szóköz leütése helyett használjon tabulátort

– Csak egyféle, fekete színű betűtípussal írjon (pl. Times)

– Bekezdések első sorát nem kell beljebb vinni, elég egy “Enter”-t ütni.

– Ne használja az automata formázási utasításokat!

A jelölt bekezdéseket írja le. Pl.: 1/2, 1/3, a), b), 1.), 2.)

A nagybetűs kiemelést egyszerűen csak NAGYBETŰVEL írja le.

Vegye figyelembe, hogy nem kell precízen formázott szöveget leadni. A formázást nyomdai tördelő szakember fogja végezni a laptördelés szabályainak alkalmazásával. Egy újságcikkben általában a következő bekezdéseket formázza meg a tördelő: cím, alcím, bevezető szöveg, szövegtörzs, fejezetcím, aláírás. Ezeket új bekezdésekre tagolva határolhatja el egymástól. A címeket vastagíthatja, az aláírást döntheti.

KÉPEK, ÁBRÁK, RAJZOK:

A képfeldolgozás nem egyszerű feladat, ezért legjobb szakemberre bízni az eredeti képek digitalizálását. A digitális fényképezés, az internet és a szkennerek elterjedésével amatőr szinten is lehet elfogadható képeket mellékelni a leadott írásokhoz. Ehhez adnék néhány jó tanácsot.

– Ne adjon le szennyezett, gyűrt, tépett fényképet – kivéve, ha ritka felvételről van szó.

– Színes és szürkeárnyalatos képekhez ajánljuk a JPG képformátumot. Ne használjon nagy tömörítési arányt, mert lerontja a képminőséget, különösen az alacsony felbontású képek esetén.

– Nem kell indokolatlanul nagy felbontás! A legmenőbb színes magazinokba is csak 300 dpi-s képek kerülnek.

– A képhez tartozó képaláírást mentse el a kép mentett nevére utaló szövegfájlban.

Fényképezésnél:

– Ne adjon le túl fényes vagy túl sötét, esetleg életlen felvételeket.

– Ügyeljen a képkivágásra, a fotós menjen közel a témához, mert egy messze lévő embercsoportból semmi nem fog látszani.

Szkennelésnél:

Nem lehet minden képet ugyanúgy beszkennelni, ez több dolog függvénye. Nem kell a képeket szerkeszteni (pl. zajok, karcok, moiré szűrése), mert a kisebb hibákat a szerkesztőségben korrigáljuk. A képek beolvasása előtt finom szövésű, antisztatikus ronggyal többször is törölje át az emulziós fényképeket és a szkennert.

Hagyományos, emulziós színes fotók felbontása 200-300 dpi (1024*768 - 1000*1500 pixel), színe true color (16 millió szín). Ügyeljen a megvilágításra (exposure, contrast) és a színegyensúlyra (color adjusment), ezeket kiegyensúlyoztathatja a géppel (auto exposure, stb.)

Régi emulziós fekete-fehér fotók felbontása 200-300 dpi (1024*768 - 1000*1500 pixel), színe grayscale (256 árnyalat). Ügyeljen a megvilágításra (exposure, contrast), amit kiegyensúlyoztathat a géppel (auto exposure).

Kis méretű vagy igazolványképek (kb. 4*5 cm) esetén a felbontást 400-600 dpi-ig növelje, hogy 640*480-1024*768 pixel körüli felbontást kaphasson.

Fénymásolt vagy nyomdai technikával előállított képeket 300 dpi felbontással olvassa be. A képen jelentkező hullámjelenségektől (moiré) nem kell megijedni, a szerkesztőségben korrigáljuk.

Monokróm, csak fekete és fehér körvonalakból álló ábrákat, rajzokat black and white bitmap módban szkennelje 300 dpi-vel. Ha az eredeti méretnél nagyobb formában szeretné megjeleníteni a készülő kiadványban, akkor a felbontást növelni kell 400-600 dpi-ig. Ilyen képeket csak tömörítetlenül mentheti (pl. TIF, BMP).

KIADVÁNYTERVEZÉSI LEHETŐSÉGEK

Elektronikus kéziratokból könnyebben tud laptervet készíteni, mert rendelkezésére áll a cikkek pontos hosszúsága és a képek körülbelüli mérete. A laptervben lehet rögzíteni mit, hova helyezzen el a készülő újságban.

– Készítsen listát a szöveg- és képfájlokról. Szövegfájlok hosszát a Word szövegszerkesztőtől lekérdezheti: Eszközök\Szavak száma menüpontból kiolvasható a betűk száma.

– A betűszám alapján becsülheti a cikkek által elfoglalt területet. Pl.: 1 A/4 oldalra kb. 5500-6500 karakter fér el, 1 db 9*12 cm-es fotó kb. 1000 karakternyi helyet vesz el.

– A lapot bontsa rovatokra és oldalakra, figyeljen a szemközti oldalak lehetőségeire is.

– A címlapon legyenek rövid, vagy fotóval illusztrált írások, összefoglalók, vers, stb.

– A rovatszerkezet az elsőtől az utolsó oldalig fokozatosan intimebbé válhat. Pl.: közügyek, közéleti hírek - közösségi események - iskola, óvoda hírei - élménybeszámolók, megemlékezések, hitélet - sport, rejtvények - közérdekű információk és hirdetések - olvasók írják.